2018.06.08 German Naval Museum, Wilhelmshaven, Germany / Deutsches Marinemuseum, Wilhelmshaven

A Haditengerészeti Múzeum 1998-ban nyílt meg Wilhelmshavenben.

A múzeum a Vilmos császár-híd (Kaiser-Wilhelm-Brücke) mellett található. Az 1908-ban épített 159 méter hosszú híd Európa leghosszabb forgóhídja.

A múzeum bejáratánál látható ez az F-104G Starfighter vadászbombázó repülőgép. A 22+22-es oldalszám nem valós és a repülőgépet nem haditengerészet repülőezrede repülte. A 683D-9035-ös gyári számú gép licencben készült Belgiumban a SABCA-nál (Sociétés Anonyme Belge de Constructions Aéronautiques) és a 25+74-es oldalszámmal repült a 31. vadászbombázó ezredben (JaBoG 31).

Az 1. haditengerészeti repülőezredben (Marinefliegergeschwader 1; MFG1) 1963. novembere és 1981. októbere között repült a típus.

Az 1945. április 9-10-én, a kieli kikötőben brit bombázók által elsüllyesztett "Admiral Scheer" nehézcirkáló harangja.

Ez a 20mm-es gépágyú, az 1940. április 6-án aknára futott, IIA típusú, U 1-es tengeralattjáróról származik.

2006-ban bukkantak rá a hajó roncsára.

Enigma elektromechanikus kódoló gép és a tengeralattjárókon szolgálók öltözte a II.világháború idejéből.

Az U 139-es tengeralattjáró 1917 decemberében készült el. Szolgálatban állítása után, 1918. november 11-ig négy hajót süllyesztett el és egyet rongált meg. November 24-től a Francia Haditengerészet állományába került "Halbronn" néven. 1935-ben bontották szét.

A Német Császári Haditengerészet (Kaiserliche Marine) háborús zászlaja, 1903-1918. A zászló a V-80-as torpedónaszádról származik.

DM 2A1 torpedó makett. Az 1970-es évektől 1991-ig rendszerben álló harci változat 260 kg. robbanóanyagot tartalmazott.

A RIM-66A Standard (SM-1) közepes hatótávolságú hajófedélzeti légvédelmi rakétát a Német Szövetségi Haditengerészet (Bundesmarine) Lütjens-osztályú rombolóiról alkalmazták.

A P-15 Tyermit (4K40) robotrepülőgépet az 1950-es években fejlesztették ki a Szovjetunióban. Az NDK haditengerészetében (Volksmarine) a 205-ös tervszámú osztályú rakétás gyorsnaszádokon - Moszkit - volt rendszeresítve. Ez a változat egy 340 kg-os repeszromboló-kumulatív töltetet tartalmazott. A robotrepülőgépet egy SzPRD-30 startrakéta gyorsította fel utazó sebességre, maximális hatótávolsága 35-40 km. volt.

A múzeum hajójával a kikötőben lehet körutat tenni.

A túra útvonalának egy részén szabad fényképezni. A képen a Berlin-osztály (Klasse 702) névadó hajója látható. A harci-támogató hajó beépített fegyverzete négy darab 27 mm-es MLG 27 gépágyú. A hajó 173,7 méter hosszú, vízkiszorítása 20.240 tonna. Szállítási kapacitása 9.000 tonna olaj, 505 tonna kerozin, 105 tonna ivóvíz és 450 tonna egyéb árú (fogyasztási cikk, muníció, stb.).

A hangárban két darab Sea King Mk.41 vagy NH90 Sea Lion méretű helikoptert lehet elhelyezni. A hajóra telepíthető a 26 darab ISO konténerből álló Tengerészeti Egészségügyi Központ (Marineeinsatzrettungszentrum; MERZ) is. A hajóosztály tagjai: A 1411 "Berlin", A 1412 "Frankfurt am Main" és az A 1413 "Bonn".

A kikötőben horgonyzott a "MARKAB" nevű szeizmikus mozgások kutatására szolgáló hajó is.

Egy szárazdokk.

A hídon túli részre, Haditengerészeti Fegyvertárba (Marinearsenal) is bevitt a hajó, de ott tilos volt fényképezni.

Vissza a múzeumba. A képen a Német Császári Haditengerészet SMS "Seydlitz" nevű csatacirkálóján elhelyezett 10 darab 28cm-es ágyú egyikének - a bal oldali "E" jelű lövegtoronyból származó - darabja látható. A cső eredeti hossza 14 méter, súlya 77,6 tonna volt.

Ez a páncéllemez a Tirpitz csatahajóból származik.

Az Y819 "Langeness" a Lütje Horn hajóosztály egyik tagja. A könnyű kikötői vontatóból nyolc darab készült. 1958-1990 között voltak rendszerben a haditengerészetnél. A fotón látható hajó 1959.04.29 és 1987.01.15 között volt használatban a kieli hadikikötőben.

A francia Creusot-Loire-GIAT 100 mm modéle 53 haditengerészeti ágyúk a Köln-osztályú fregattokon és a Hamburg-osztályú rombolókon voltak telepítve, 100 mm METL (Marine-Einzelgeschütz in Turmlafette) L/55 mod. 53 néven. A kiállított ágyú a D 181 "Hamburg" rombolóról származik.

Az 53-as változatnál az első lőszert kézzel kell betölteni, utána már automatikusan történik a töltés.

Az ágyú tűzgyorsasága 60 lövés/perc, a lőtávolság 40°-os cső emelkedési szögnél 17 km.

A 131.400 tervszámú torpedógyorsnaszád (projekt 131.400,  Kleinen Torpedoschnellbooten; KTS) fejlesztése az 1970-es évek elején kezdődött el az NDK-ban. Az első hajót 1974-ben kapta meg a keletnémet haditengerészet. Összesen 30 hajó készül el, a négy prototípuson kívül.

A hajótest oldalán vágott nyíláson tekinthetünk be a hajó motorterébe. A meghajtásról három darab szovjet gyártmányú M-50F dízel motor gondoskodott. A hajó maximális sebessége 48 csomó volt.

A 18,96 méter hosszú hajót öt fős személyzet üzemeltette. A hajó gyári száma: 131.423, 1976.09.28-án adták át az NDK haditengerészetének, ahol a 952-es nyilvántartási számot kapta meg, amelyet 1982.07.01-én a 964-re módosítottak.

NATO-code: Libelle class.

A hajót TSR-333-as navigációs radarral szerelték fel. Két darab 533 mm-es torpedóvető cső,...

...két darab UDM típusú tengeri akna kivetésére szolgáló berendezés és egy tengerészti változatú ZU-23-2 gépágyú (DL2V23) alkotja a hajó fegyverzetét.

Szovjet hidroakusztikus gyújtóberendezéssel ellátott KB Krab horgonyműves lebegőakna gyakorló változata. A harci változat tömege a horgonyszékkel együtt 1.100 kg. volt, amelyből 240 kg. volt a TNT robbanóanyag.

II.világháborús, angol Mk.17 horgonyműves lebegőakna.

Német, 1960-as évekbeli DM 11 horgonyműves lebegőakna.

Az 1960-as évek elején a Szovjetunióban kifejlesztett RBU-6000 Szmercs-2 rakéta-vízibomba indító berendezés a keletnémet haditengerészet 133.1 és 1159 típusú hajóin volt rendszeresítve. Az indítócsövek újratöltését, miután az összes cső kiürült, az indító alatti szinten elhelyezett automata berendezés végezte el az állvány lábazatán látható nyíláson keresztül.

A 113,5 kg-os RGB-60 rakéta-vízibomba 23,5 kg. robbanóanyagot tartalmazott. Az UDV-60-as érintő gyújtóval és VB-2 akusztikus gyújtóval szerelt bomba 15-350 méter közötti mélységben volt alkalmazható.

II.világháborús, amerikai Mk.25 fenékakna. Az akna oldalán jól láthatók az időzítőszerkezet és a gyújtószerkezet nyílásai.

A szovjet fejlesztésű 400 mm-es OTA-40 torpedóvető csövet az NDK licencben gyártotta és a 133.1 típusú hajóin rendszeresítette.

A 533 mm-es Pintsch-Bamag torpedóvető cső a nyugatnémet 140-es, 141-es és 142-es osztályú gyorsnaszádokon került rendszeresítésre.

Német DM 11 (G7a) és angol Mk.8-as torpedók indítására volt alkalmas.

Gyakorló fejjel szerelt 533mm-es DM11 (G7a) gőzmeghajtású torpedó.

533 mm-es Mk.8 torpedó

40 mm-es L/70 Breda Typ 107 Mod.58 II MDL (Marine Doppellafette) gépágyú

Tűzgyorsasága 300 lövés/perc volt, a lőtávolsága 5.000 méter.

A Köln osztályú fregattokon, a Hamburg osztályú rombolókon és a Lahn osztályú ellátó-hajókon került rendszeresítésre 1961 és 1994 között.

205A osztályú (Klasse 205A), parti őrszolgálatot ellátó vadász-tengeralattjáró. Az 201-es osztály hajóinak építésekor új katonai igények merültek fel és a megépített hajóknál felhasznált acéllal is gondok adódtak. Az újratervezés eredményezte a 205-ös osztály létrejöttét. A 201-es osztály negyedik hajójától kezdve, 1962-től már a módosított hajók épültek. 1967-ben a hajó irányítóközpontjának és kormánylapátjainak áttervezésével jött létre a 205A osztály, amelynek tagjai ez eredetileg 201-esnek épült, majd átépített U 1 és U 2, valamint az U 9, U 10, U 11 és U 12.

Az U 10-es (taktikai szám: S 189) gerincének lefektetésére 1965.07.15-én került sor. Az építés 1967.augusztusában fejeződött be és ugyanezen év november 28-án állt szolgálatba Kielben, az 1. tengeralattjáró században (1. Ubootgeschwader; 1.UG). 1993.02.13-án vonták ki a szolgálatból.

A hajó orrában található nyolc darab 533 mm-es indítócső torpedók (német DM 11 (G7a), angol Mk.8, amerikai Mk.37 és német változata a DM 3) indítására és aknák (amerikai Mk.49) telepítésre is alkalmas.

A hajót 21 fős személyzet működtette, amelyből négy fő volt tiszt.

SIGNAL M8/11 tűzvezető központ és ATLAS-ECHOLOT AN 681 mélységmérő berendezés kezelőszervei.

Az elülső és hátsó mélységi kormánylapátok kormányállásai.

Balra az oldalkormány kormányállása és a pörgettyűs iránytű látható.

A sűrített levegős rendszer vezérlőszelepei.

Nyomásszabályzók

Atlas AN 526 6 passzív szonár berendezés (GHG), Alcatel DUUX 2A passzív távolságmérő berendezés (5-18 kHz), Safare  DUUE/AUUD besugárzás jelző rendszer (5-40 kHz) kezelőpultjai és a navigátor asztala.

Alacsony frekvencián (8 kHz) működő távbeszélő berendezés, a víz alatti kommunikációhoz.

A Thomson-CSF Calypso C 61 radar kezelőpultja.

Zeiss SRC/3 periszkóp

A hajókonyha.

A hajó 43,5 méter hosszú és 4,6 méter széles. Vízkiszorítása lemerülve 450 tonna. Maximális merülési mélység: 100 méter.

A motorok, akkumulátorok, gépészeti egységek kezelő szervei és ellenőrző műszerei.

3x46 db AFA/Hagen akkucella volt a hajón.

A hajó dízel-elektromos meghajtású. A két egyenként 590 lóerős Mercedes-Benz MB 820 S/1 dízel motor egy-egy BBC (Brown, Boveri & Cie) gyártmányú GW 21 Spez 1 generátoron keresztül egy 1.100 kW-os SSW VG 409/36-12D elektromos motort hajtott meg. 

A hajó tat részében lévő berendezések csak ezen a csúszdán érhetők el.

A torony hátsó részén látható uszony-szerű dolog nem más, mint a dízel motor kipufogónyílása.

A burkolólemez plexire cserélésével látható váltak a passzív szonár (Gruppenhorchgerät; GHG) érzékelői. A hajó orrába, patkó alakban 288 darab érzékelőt építettek be.

A külső burkolat egy részének plexire cserélésével látható vált a hajó szerkezete, a belső nyomásálló hajótest.

143A "Gepard" osztályú, (143A "Gepard" Klasse) rakétás-gyorsnaszád. A tíz hajóból álló hajóosztály egységei 1982-2016 között álltak szolgálatban a 7. gyorsnaszád ezredben (7. Schnellbootgeschwader). Az ezredbe a 10 darab gyorsnaszádon kívül az A 511 "Elbe" ellátó-hajó tartozott.

A múzeumban az osztály névadó hajója, a P 6121 S 71 "Gepard" látható. Építése 1979-ben kezdődött Brémában, majd 1982.12.07 és 2014.12.12 között szolgált a NSzK haditengerészetében. A hajó névadója, keresztanyja egy bizonyos Frau Bethge volt, az eseményre 1981.09.25-én került sor.

A hajó hossza 56,7 méter, szélessége 7,8 méter, merülési mélysége max. 2,6 méter. Vízkiszorítása 390 tonna. A hajó vázszerkezete alumíniumból, a hajó test műanyagból készült. A hajó személyzete 35 fő volt.

A hajón négy darab, MM.38 Exocet aktív radaros önirányítású, hajó elleni rakéta indítására szolgáló indító berendezés található.

A hajóról aknák is telepíthetők voltak. A képen az Mk.36 fenékakna gyakorló változata látható.

A DM 10 horgonyműves lebegőakna gyakorló változata.

A RIM-116 RAM (Rolling Airframe Missile) rövid hatótávolságú passzív infravörös önirányítású légvédelmi rakéták Mk.144 Mod.1 GML (Guided Missile Launcher) indítóberendezése.

A rendszert 1995-1996-ban telepítették a hajóra.

21 darab rakéta tölthető be az indítóberendezésbe.

A hajó DM 19 "Hot Dog" infrazavaró és DM 39 "Silver Dog" radar zavaró (8-18 GHz) töltet kivetőkkel van felszerelve.

A hajó mindkét oldalára, vegyesen kerültek elhelyezésre.

A hajó műszaki (gépészet, elektronika) vezérlőhelyisége.

Kormányállás és parancsnoki híd.

A képen jobbra az SMA 3RM 20 navigációs radar kijelzője látható.

A parancsnoki híd tetején.

Kitekintés a tat irányába.

A hajó harcálláspontja.

A hajó 76mm-es ágyújának tűzvezetését segítő MSP 500 elektro-optikai berendezés kezelőpultja. A berendezés 2001-ben került beépítésre.

Az ágyú irányító- és tűzvezető berendezése.

A hajó Link-11 adatátviteli rendszerrel volt felszerelve.

Az FL 1800S II elektronikai zavarórendszer kezelőpultja.

A hajó orra felé haladva, közvetlenül a harcálláspont mellett található az ágyú lőszer adagoló berendezése és a...

...lőszer raktár. A képeken csak egy része látható, de 365 darab 76 mm-es lőszer tárolására volt alkalmas. DM248A1-es gyakorló lőszerek tároló hengerei láthatók a képen.

A lőszer adagoló berendezésbe egyszerre 80 darab lőszer tölthető.

A képen a RIM-116 RAM (Rolling Airframe Missile) rövid hatótávolságú passzív infravörös önirányítású légvédelmi rakéta gyakorló változata látható.

Az éles rakétában található repesz-romboló WDU-17B harci rész tömege 11,36 kg., a rakéta hatótávolsága 9 km.

A rádiós szoba.

A hajót 4 darab egyenként 4.000 lóerős MTU MA 16V596-os dízelmotor mozgatta 4 darab hajócsavaron keresztül, maximum 38 csomós sebességgel.

Az OTO-Melara gyártmányú 76 mm-es 76/62 Compact ágyú. Tűzgyorsasága 85 lövés/perc.

A gömb alakú műanyag burkolat alatt helyezték el a WM 27 tűzvezető radart. A hajón már nem látható, de a gömb alatti részen voltak elhelyezve az FL 1800S II rendszer antennái, a híd tetejének bal oldalán (a kép szerinti) pedig az MSP-500 rendszer szenzortornya (infravörös kamerával, lézeres távmérővel, nappali kamerával).

ABV mentesítő helyiség.

331B "Lindau" osztályú (331B "Lindau" Klasse) aknamentesítő hajó. 10 darab készült belőle.

Az M 1077 "Weilheim" nevű hajó építése 1958. februárjában kezdődött el Brémában, mint 320-as osztályú aknamentesítő hajó. 1959.01.28-án állt szolgáltba. 1976.07.30 és 1978.12.01 között építették át 331B osztályúvá és 1995.06.15-én vonták ki a szolgálatból.

A hajó teste fából készült. A vízvonal feletti részen, két réteg mahagóni közé egy réteg teak fa réteg került. A vízvonal alatti részeken ezt még egy tölgyfából készült réteggel egészítették ki.

A hajó hossza 54,4 méter, szélessége 8,3 méter. Merülése max. 3 méter, vízkiszorítása 470 tonna.

A tatfedélzeten helyezték el, a különböző akna felderítő és mentesítő eszközöket.

Vontatott aknamentesítő berendezés jelzőbója.

A francia gyártmányú PAP-104 távirányított aknamentesítő drón. A berendezés felderítő kamerával és hexanit típusú robbanóanyaggal töltött robbanótöltettel (Minenvernichtungsladungen; MVL) volt felszerelve. A 100 kg-os töltetet, a hajó szonárjával felfedezett akna mellé helyezték vagy a kötött akna horgonyköteléhez rögzítették. A hajón max. 30 darab töltet elhelyezésére volt lehetőség.

A drón max. 150 méteres mélységig merülhetett le és 500 méteres távolságra távolodhatott el a hajótól.

SDG 31 (Scher Drachen Gerät) vontatott aknamentesítő berendezés csörlőjének kezelőpultja.

A csörlő berendezés és a drónok vízre helyezésére használt daru látható a képen.

A vágókéses, mechanikus aknamentesítő trál a lebegő aknáktól történő mentesítésnél volt használható.

A hajó önvédelmi fegyvere az orr fedélzeten elhelyezett 40 mm-es L/70 Mod.58 Bofors gépágyú volt.

A hajó parancsnoki hídja és a kormányállás.

A rádiós szoba.

A harcálláspont. A szonár berendezés és a PAP-104 drón kamerájának kijelzőivel és egyéb hajózási műszerekkel.

A hajón 43 fő szolgált. Ebben a legénységi kabinban 13 fő elszállásolására volt lehetőség.

A hajó meghajtásáról két darab, egyenként 2.160 lóerős Maybach MD 871 típusú dízelmotor gondoskodott.

A hajó kapitányának kabinja.

Tiszti kabin, amely szükség esetén elsősegélynyújtó helyként is szolgált.

A hajó a bajorországi Weilheim in Oberbayern településről kapta a nevét.

Beosztások.

A hajó orr részében helyezték el a Plessey Typ.193M Mk.20 G szonárt.

Az altiszi kabin.

A 40 mm-es gépágyú OGR-7 típusú tűzvezető berendezése.

Az amerikai Charles F. Adams osztályú romboló módosított változatát a nyugatnémet haditengerészet számára gyártották. Az eredetihez képest a legénység szálláshelye, a szonár és második árbóc elhelyezése is módosult. Az első elkészült hajó neve után 103 "Lütjens" osztálynak (103 "Lütjens Klasse") is nevezett osztály hajóiból három darab épült. A D185 "Lütjens", a D186 "Mölders" és a D187 "Rommel". A hajókat a későbbiekben 103A majd 103B osztályúvá módosították.

A D 186 számú "Mölders" gerincének lefektetésére 1966. április 12-én került sor az USA Main államában található Bathban, még DDG 29 jelzéssel. 1968.április.13-án készült el, majd 1969.09.20-án adták át a Szövetségi Haditengerészet (Bundesmarine) részére. 1977. márciusa és 1978. áprilisa a hajót átépítették 103A osztályúvá (a RIM-24B "Tartar" légvédelmi rakétákat RIM-66 "Standardra" cserélték, a 127mm-es ágyút modernizálták Mod.7-ről Mod.10-re, a hajó üzemeltetésében nehéz olaj használatáról könnyű fűtőolajra tértek át). A második nagy modernizáció - amelynek során a hajóosztály elnevezése 103B-re változott -  1982. április és 1981. január között zajlott, amely a hajó radarjait és tűzvezető rendszereit érintette. 1995-ben két darab, RIM-116 RAM rakéták indítására szolgáló indítóberendezéssel és két darab 20mm-es RH202-es gépágyúval növelték meg a hajó fegyverzetét. 2003. május 28-ával vonták ki a szolgálatból.

A hajó honi kikötője Kielben volt. Állományba vétele után, az 1. romboló ezredbe (1.Zerstörergeschwader) sorolták.

A hajó hossza 133,2 méter, szélessége 14,3 méter, merülése 6,1 méter. Teljes vízkiszorítása 4.720 tonna.

1969 és 2003 között a hajó 675.046 tengeri mérföldet tett meg. Egy tengeri mérföld = 1.852 méter.

1987. december 15-én a La Manche csatornán történő áthaladás során, a hajókonyhán kitört tűzvész majdnem a hajó pusztulását okozta. A tűz elérte az ASROC rakéták indítóberendezését is, de a körzetben tartózkodó hadihajók segítségével sikerült a lángokat elfojtani.

A RIM-66 "Standard" AN/SPG 51C Mk.74 tűzvezető radarjai és az AN/SPS 52C 3D célfelderítő radar téglalap alakú antennája látható a képen.

A hajó keresztelőjére 1968.április 13-án került sor. A hajó keresztanyja Anna Maria Mölders, Werner Mölders édesanyja lett.

A parancsnoki híd előtt, alatt volt korábban az egyik RIM-116 RAM rakéták indítására szolgáló Mk.49-es indítóállás (a másik a tat fedélzeten volt), illetve jobb és bal oldalon 3-3 Mk.32-es torpedóvető cső, amelyekből Mk.46-os vagy DM4-es torpedók voltak indíthatóak. Ezeket az eszközöket a hajó nyugdíjazásakor a 20 mm-es RH202-es géppuskákkal egyetemben leszerelték és más hajókra telepítették.

127 mm-es Mk.42 mod.10 öntöltő ágyú. Az ágyú tűzgyorsasága 40 lövés/perc, az ágyú lőtávolsága 45°-os csőemelkedésnél 23,7 km. A hajón két ágyú található, az orr fedélzeti az "Alpha".

Az ágyú irányítása az Mk.86 tűzvezető rendszer (GFCS) segítségével történt távolról, de szükség esetén a tornyon elhelyezett fülkéből (One Man Control; OMC) is irányítható volt.

A parancsnoki híd tetején és az elülső árbócon elhelyezett radar antennák, lentről felfelé: az Mk86 tűzvezető rendszer (GFCS) AN/SPG-60 tűzvezető radarja (X sávú), AN/SPQ-9A többcélú felszíni és tűzvezető radar alacsonyan repülő célokhoz (I sáv), AN/SPS-40 2D felderítő radar (UHF sáv), AN/SPS-10F (C hullámsáv) felderítő radar, AN/SPS-67 navigációs radar (C sáv). Az FL 1800 elektronikai zavarórendszer antennáit a hajó nyugdíjazáskor eltávolították, csakúgy mint a AN/SLQ "Nixie" vontatott csali és Mk.36 SRBOC zavarótöltet kivető rendszert.

A hajó középső részén helyezték el a másik, "Bravo" jelzésű 127 mm-es ágyút és a...

... Mk.13 rakéta indító berendezést (Guided Missile Launching System, GMLS).

A berendezéssel RIM-24 "Tartar", RIM-66 "Standard" és RGM-84 "Harpoon" rakétákat indíthattak. A indítón egy RIM-66 "Standard" közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta makettje látható.

Az indítóberendezés alatt tárba 40 darab rakéta tölthető. Nyolc darab "Harpoon" és 32 darab "Standard".

A RAS (Replenishment at Sea) rendszer segítségével, a romboló készleteit a nyílt tengeren, menet közben is után lehetett tölteni egy másik hajóról. A két hajó között kifeszített acélsodrony egyik végének rögzítésre szolgált a képen látható állvány. A sodronyra rögzített csöveken érkezett az üzemanyag, friss ivóvíz vagy egy csiga rendszer segítségévél a muníció, élelmiszer, egyéb áruk, de emberek hajók közötti átszállítása is lehetséges volt.

RAS állvány egy másik szemszögből.

A RUR-5 ASROC (Anti-Submarine ROCket) tengeralattjáró elleni rakéták Mk.16 Mod.4 "Matchbox" indítóberendezése.

A RUR-5 rakéta nem más mint az Mk.49-es torpedó és egy gyorsító rakéta összeépítése. A 43,9 kg. robbanóanyagot tartalmazó harci résszel felszerelt torpedó, a kilövés után egy adott ponton leválik a rakétáról, majd ejtőernyővel a vízbe ereszkedik és saját szonárjával keresi meg a célpontot.

A parancsnoki híd és a kormányállás.

A parancsnoki híd mögött található a harcálláspont.

A hajó-osztály hajóit, elsőként a német hajók közül, felszerelték a SATIR (System zur Auswertung taktischer Informationen auf Rechnerschiffen) harcászati adatfeldolgozó rendszerrel.

A két UNIVAC USQ 20B számítógépen alapuló rendszerrel lehetővé vált a fegyverzeti rendszerek reakcióideje az észleléstől számitva kevesebb legyen mint 10 másodperc.

Őrmesteri iroda.

Rádiós szoba.

A legénységi étkezde. A hajó 334 fős személyzetéből 24 fő volt tiszti állományban.

Kórház és a...

...kórterem.

Ragtapasz és óvszer.

Egy raktárhelyiség és...

...egy iroda.

A "Bravo" jelzésű 127 mm-es ágyú lőszeradagoló berendezése.

Az Mk.13-as rakétaindító berendezés irányító helyisége.

Legénységi szálláshely.

A mosoda.

XXVIIB5 vagy Seehund osztályú (Seehund Klasse) törpe-tengeralattjáró gyártása 1944-ben kezdődött el. A két fős személyzetű hajó két G7e torpedót hordozott a hajótestre függesztve.

BSU-49/B fékezőlapos farokrésszel szerelt 500 fontos Mk.82 bomba.

Ha a haditengerészeti dolgok érdekelnek nézd meg a Laboeben kiállított VIIC/41 osztályú tengeralattjáróról vagy a Bremerhavenben kiállított XXI osztályú tengeralattjáróról szóló bejegyzésemet.
A múzeum honlapja: www.marinemuseum.de                        
Németországi múzeumokról szóló bejegyzések ide kattintva érhetők el.
A blog frissüléséről a Facebookon is értesülhetsz.
Köszönöm, hogy megnézted a képeimet.