14.04.2019, Museum of HDF Materialsupply Storebase, Tapioszecso, Hungary / MH Anyagellátó Raktárbázis (MH ARB) csapatmúzeum, Tápiószecső, Magyarország

Egy új Tüzérszertár létrehozására vonatkozó tervek 1951-ben jelentek meg, majd 1954.11.04-én, a Magyar Néphadsereg (MN) Vezérkar főnöki parancsa alapján alakult meg Tápiószecsőn a 14. Tüzér Fegyverszertár (MN5624). Feladata a MN fegyver- és löveganyagainak tárolása, javítása, karbantartása és őrzése volt. 1955-ben már 14.sz. Tüzér fegyverbázis néven említik. 1960-as évek elejétől a különböző rádiólokátorok és optikai eszközök tárolása és bevizsgálása is itt történt. 1960-ban megalakult a 15. Tábori Fegyverjavító Üzem (MN6524) "M" vagyis mozgósítás esetére. 1961-ben felszámolásra került Budapesten a 13. Tüzér és Fegyverbázis és beolvad 14. Fegyverbázisba. 1966.06.01-én a 14. Fegyverbázis MN száma 7215-re változott. 1966-ban megalakult a Kiképző Központ, illetve "M" esetére a 72. Tábori Fegyverraktár. 1973.09.01-től itt működött a Fegyverzeti Kiképző Központ (MN 7856). 1976. nyarán ideköltözött az addig Békéscsabán működő Fegyverzeti Hivatásos Tiszthelyettesképző tagozat. 1984.09.01-től elindult a Fegyverzeti Tiszthelyettesképző Szakközépiskola, amely 1992-től MH Elektronikai- és Mechanikai Műszerész Tiszthelyettesképző Szakközépiskola, majd 1994-től MH Fegyverzettechnikai Honvéd Szakközépiskola néven működött 1999-ben történt megszüntetéséig. 1990.08.01-tól a GERECSE II szervezési feladat során a 14. Fegyverbázis felszámolásra került, megalakult az MH Fegyverzettechnikai Ellátó Központ és az MH Fegyverzet Javító Üzem. 1991-től MH "Tápió" Fegyverzettechnikai Ellátó Központ, 2000.10.01-től MH Haditechnikai Ellátó Központ (MH HTEK), Fegyverzettechnikai Raktár, majd 2007 márciusától MH Logisztikai Ellátó Központ (MH LEK), 5. Raktárbázis elnevezéssel folytatta működését. 2012-ben szervezeti változás miatt megszűnt az 5. Raktárbázis és objektumparancsnokság jött létre. 2013. június 24-től MH Anyagellátó Raktárbázis (MH ARB) néven folytatja tevékenységét.

Az 1942M 45 mm-es M-42 vontatott páncéltörő ágyú (52-P-243Sz) 1948-tól került rendszeresítésre a Magyar Honvédségben. A Szovjetuniótól vásárol fegyver max. lőtávolsága 4.550 méter volt. Az utolsó darabok 1955-ben kerültek kivonásra.

A 625 kg. harci tömegű ágyú kezelőszemélyzete 4 fő volt.

45-мм противотанковая пушка обр. 1942 года

Tűzgyorsasága max. 25 lövés/perc.

Az 57 mm-es ZiSz-2 vontatott páncéltörő ágyú (52-P-271) fejlesztése 1940. júniusában kezdődött el a gorkiji 92. számú Sztálinról elnevezett Tüzér Fegyvergyárban F-31, majd 1941. márciusától már ZiSz-2 néven. ZiSz, vagyis Завод имени Сталина, ЗиС. 1941. novemberében a ágyú gyártását felfüggesztették. Az okok között szerepelt, hogy a fegyver ereje túlzottan nagy volt (az űrméret alatti páncéltörő lövedék 1.270 m/s sebességgel hagyta el a csövet). 1943-ban, a Panzerkampwagen VI "Tigris" hadszintéren történt megjelenésével ez az ok megszűnt, így 1943. közepétől újra gyártásba került a fegyver.

A Magyar Honvédségben 1950-ben kezdődött a fegyver rendszeresítése 1943M 57 mm-es ZiSz-2 páncéltörő ágyú elnevezéssel. Az első darabok a Szovjetunióból érkeztek, majd később Magyarországon licenc alapján gyártották a diósgyőri Nehézszerszámgépgyárban. 1980 után kerültek kivonásra. 

57-мм противотанковая пушка обр. 1943 года, ЗИС-2.

Az ágyú kezelőszemélyzete 5 fő, max. lőtávolsága 8.400 méter, tűzgyorsasága 20-25 lövés/perc. A világháború alatt készült példányok lövegpajzsa felül egyenes, a háború után készülteké már hullámos, amelyre így felszerelhető volt az APN-3-55 éjszakai irányzó berendezés. Ezt a változatot 1943M ZiSz-2 "N" elnevezéssel 1964-ben rendszeresítették a Magyar Néphadseregben.

A 76 mm-es 1942M ZiSz-3 vontatott hadosztályágyú (52-P-354U) fejlesztése 1941. májusában kezdődött el szintén a 92. sz. gyárban, a főtervező Vaszilij Gavrilovics Grabin saját kezdeményezése alapján. Az ágyú lényegében az ZiSz-2 alvázának és a 76mm-es 1939 mintájú F-22USzV hadosztályágyú (52-P-254F) lövegének összeépítése. Mivel erre a műveletre a Vörös Hadsereg Tüzérségi Főigazgatósága nem adott engedélyt, a katonai átvevők nem is vették át a legyártott "nem szabványos" ágyúkat. A bürokrácia dolgozott, a tesztek folytak, végül 1942. február 12-én Sztálin aláírta az ágyú rendszeresítéséről szóló határozatot. A Magyar Honvédségben 1948-ban jelent meg a fegyver. Az első szállítmány - 72 darab - a Szovjetunióból érkezett, majd licenc alapján Diósgyőrben gyártották. Az 1.200 kg-os harci tömeggel rendelkező fegyvert 7 fő kezelte. Repesz-romboló gránáttal 13.300 méter volt a lőtávolság. 

76-мм дивизионная пушка обр. 1942 года, ЗИС-3.

A 122 mm-es 1931/37M A-19 vontatott tábori ágyút (52-P-471A) 1939 és 1946 között gyártották a Szovjetunióban. Az ágyú a 152mm-es 1937M ML-20 tarackágyú (52-G-544A) alvázának és a 122mm-es 1931M A-19 ágyú (52-P-471) csövének a "házasításából" jött létre. A tervezést Permben a 172. számú üzemben végezték. Magyarországon 1950-ben rendszeresítették és 1974-től kezdte felváltani a D-20 ágyútarack. A kezelők száma 9 fő volt, a lőtávolsága 20.400 méter, tűzgyorsasága 3-4 lövés/perc.

122-мм пушка обр. 1931/37 годов, А-19.

A 37 mm-es 1939M 61-K vontatott légvédelmi gépágyút (52-P-167) a 40 mm-es Bofors gépágyú alapján tervezte Mihail Nyikolajevics Loginov. 1939-ben rendszeresítették a Vörös Hadseregben, gyártása 1945-ig zajlott Krasznojarszkban. A Magyar Honvédség 1948-ban rendszeresítette. Az első szállítmány - 24 darab - a Szovjetunióból érkezett, a többi, licenc alapján Diósgyőrben készült. A 80-90 lövés/perc gyakorlati tűzgyorsasággal rendelkező, rövid hátrasikló csövű, ékzáras, önműködően töltést és ürítést végző gépágyú hatásos tüzelési magassága 3.000 méter, hatásos tüzelési távolsága 4.000 méter volt. 1960-től fokozatosan váltotta fel az Sz-60-as légvédelmi gépágyú, a csapatok légvédelmi rendszerében. 37-мм автомати́ческая зени́тная пу́шка обр. 1939 года, 61-К.

 A 85 mm-es 1939M KSz-12 vontatott légvédelmi gépágyú (52-P-365) rendszeresítése 1948-ban kezdődött meg Magyarországon. Az első 24 darab fegyver a Szovjetunióból érkezett, a többi itthon készült licenc alapján. A fegyvert a kalinyingrádi 8. számú gyárban fejlesztették ki, a 76mm-s 1938 M gépágyúból, amely a Rheinmetall 7,5 cm Flak L/59 alapján gyártott 76mm-es 1931 M 3-K (52-P-361) modernizált változata. Gyári jelölése 52-K volt. Miután 1943-ban a fegyver gyártásának technológiáját áttervezték és a gyártás már Szverdlovszkban történt, a gyár áttelepítése miatt, a fegyver neve KSz-12-re - Калинина в Свердловскеб, КС - változott. A gépágyú hatásos tüzelési magassága 7.000 méter, hatásos tüzelési távolsága 8.300 méter, tűzgyorsasága 5-8 lövés/perc, a kezelőszemélyzet 6 fő. Oldal- és célhelyszögben a löveg mozgatása kézzel történik a lőelemképző adatai alapján, amely adatok a lövegre szerelt indikátorra és a gyújtóállító szerkezetre jutnak. A kezelők az indikátorok alapján forgatják a löveget és állítják be a gyújtóértékeket. Kivonásukra 1960-tól került sor, az Sz-60 váltotta a légvédelmi csapatoknál.

Az 57 mm-es Sz-60 vontatott légvédelmi gépágyú fejlesztése 1944-ben kezdődött és 1950-ben indult meg a gyártása Krasznojarszkban. Rendszeresítése 1959-ban kezdődött el a Magyar Néphadseregben. A szovjet eredetű fegyvert licenc alapján Magyarországon, Diósgyőrben, a Nehézszerszámgépgyárban, majd jogutódjában a Diósgyőri Gépgyárban (DIGÉP) gyártották. Az ágyú a 6.000 méteres magasság alatt repülő célok leküzdését tette lehetővé lőelemképző adatai alapján, de természetese földi célok ellen is alkalmazható volt. Az 1990-es években vonták ki a hadrendből.

A gépágyú gyakorlati tűzgyorsasága 50-70 lövés/perc, harci tömeg 4.830 kg. Hatásos lőtávolsága 4.000 méter. A kezelőszemélyzet létszáma 7 fő.

 Automata üzemmódban a gépágyú mozgatását tűzvezető lokátor (SZON-9/A, RPK-1N) vezérelte. 

P-15 deciméteres hullámtartományú felderítő rádiólokátor (1RL13). A ZiL-157KEG típusú tehergépkocsin, KUNG-1M felépítményen látható a két elliptikus parabola antenna. Hatótávolsága egy vadászrepülőgép méretű cél esetén 60 km volt, 500 méteres repülési magasság esetén és 140 km volt 3.000 méteres repülési magasság esetén. Az adó impulzusteljesítménye 270 kW. 1959 és 1997 között volt rendszeresítve Magyarországon.

Mikojan-Gurjevics MiG-21F-13 vadászrepülőgép, "74-es gyártmány" (изделие "74"). Az F-13-as változat gyártása 1960-ban kezdődött el a gorkiji 21. számú gyárban. Az exportra kerülő példányok a moszkvai 30. számú gyárban készültek. A Tumanszkij R-11F-300 gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgép első példánya 1961. szeptemberében érkezett meg Pápára, a 47. honi vadászrepülő ezredhez. Az egy darab 30mm-es NR-30 repülőgép-fedélzeti gépágyúval felszerelt repülőgép, a szárnyai alatt már hordozhatta az R-3Sz (K-13A,"310-es gyártmány") infravörös önirányítású levegő-levegő rakétákat. 1977. december 13-án vonták ki a típust a szolgálatból, de egy századnyi gép felhasználható állapotban maradt, amelyek lekonzerválása 1978. február közepén történt meg. A hadrendből kivont típus utolsó felszállására 1979.június 22-én került sor.

Összesen 80 darab MiG-21F-13-as került rendszeresítésre a Magyar Néphadseregben.

A gép eredeti oldalszáma: 825.

SzA-75 "Dvina" légvédelmi rakéta rendszer, SzM-63 indítóállás és rajta a V-750 típusú rakéta "1D gyártmány". A rendszer fejlesztése a Szovjetunió Minisztertanácsának 1953. november 20-án kelt 2838/1201 sz. határozata alapján kezdődött meg és 1957. decemberében állt szolgálatba a Szovjetunióban. Magyarországra, Börgöndre az első szállítmány 1959. október 8-án érkezett meg, szigorú titokvédelmi intézkedések mellett. Összesen 14 darab komplexum és egy tankomplexum érkezett az országba. A V-750 rakéta egy kétfokozatú, közepes hatótávolságú, rádió-távirányítású, parancsvezérlésű fegyver, amelynek 2.300 kg. az indulási tömege, amelyből 190 kg. a repesz-romboló harci rész súlya.

122 mm-es 2Sz1 "Gvozgyika" önjáró tarack. A jármű fejlesztése az 1967. július 4-i, az SzKB KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának 609/201 együttes határozata alapján kezdődött el. A fejlesztés során háromféle változat készült el. Egy az Objekt 124 alvázán (BMP-1), egy az Objekt 124 alvázán (módosított SzU-100P), egy pedig az Objekt 6 alvázán (MT-LB). Végül ez utóbbi alapján kezdődött meg a sorozatgyártás a Szovjetunióban 1971-ben. A Néphadseregben, 1979 végétől rendszeresítésre került 154 darab jármű néhány első példánya szovjet gyártású volt, a többit Bulgáriában gyártották. Ez utóbbi járművek esetében fegyverzeti rész Magyarországon - a DIGÉP, a MOM, Labor Műszeripari Művek - készült, míg a járműrészt Bulgáriában gyártották és az összeszerelés is ott történt. Magyarországon 2004-ben került sor a kivonására.

A 2Sz1 fő fegyvere a 122 mm-es D-32 (2A31) tarack, amely egy félautomata, ékzáras, fék és léghelyretolóval ellátott, rövid hátrasiklásos rendszerű, önműködően ürítő fegyver. Tüzelés csak állóhelyzetben lehetséges. Max.lőtáv 15.200-15.300 méter, a tűzgyorsaság, félautomata töltőgéppel földről történő lövészet során 5-6 lövés/perc, a küzdőtérben elhelyezett lőszerekkel történő tüzelés esetén 2-3 lövés/perc. Emelkedési szög -3 - +70 fok.

A páncéltest elejében, a bal oldalon található a 176 kW-os V8-a JaMZ-238N dízelmotor. A torony tetején az OU-3GA2 "Luna" infravető látható.

GSzT-64 szélességjelző lámpák

 A torony bal oldalának elején látható a közvetlen irányzásra szolgáló OP5-37 optikai irányzék ablaka.

A 2Sz1 önjáró tarack ágyú képes a 150-300 méter széles, legfeljebb 0,6 m/s áramlási sebességű és legfeljebb 150 mm hullámmagasságú vízi akadályok leküzdésére. Ehhez - egyebek mellett - a képen látható hidrodinamikai rácsokat kell felszerelni a jármű végére, a felső láncág hátsó része fölé, a tornyon látható hidrodinamikai rácsokat pedig oldalra, a jármű elejére, a lánc-meghajtó kerékhez. Az átkelés során a sebesség mindössze 4,5 km/óra. A páncéltesten középen a lőszertér hátsó ajtaja látható.

A jármű 7, 15, 20 mm-es páncéllemezek összehegesztésével készült. 

1948-ban, több részletben 31 darab - egy zászlóaljnyi - használt T-34-85-ös harckocsi érkezett Magyarországra a Szovjetunióból. A típus 48M közepes harckocsi néven került rendszeresítésre. A következő években a szovjet mellett cseh és lengyel gyártmányú járművek is kerültek a Magyar Honvédség, majd Magyar Néphadsereg állományába. 1961-ben modernizált T-34M harckocsik kerültek rendszeresítésre. A típus 1980 végéig volt hadrendben Magyarországon, majd a még meglévő példányok hadműveleti tartalékba kerültek végleges selejtezésükig, 1992-ig.

Szerintem ez egy 1944 mintájú T-34-85 harckocsi, amelyet a 183. számú üzemben gyártottak, Nyizsnyij Tagilban.

Fő fegyvere a 85 mm-es L/54,6 űrméret-hosszúságú ZiSz Sz-53 harckocsiágyú.

A PT-76B obr. 1961 úszó harckocsi (Objekt 740B) a PT-76 (Objekt 740) utódja. A "B" változat gyártása 1959-ben kezdődött el. A Magyar Néphadsereg az 1960-as évek elején 81 darabot szerzett be, a felderítő alakulatok számára. A Szovjetunióból beérkezett járművek túlnyomó része "B" változatú volt. 1983-ban vonták ki a hadrendből a típust. Az 1961-es változatnál jelent meg a 76,2 mm-es D-56TSz harckocsi ágyú, amelyet a SzTP-2P "Zarja" lövegstabilizátorral is elláttak. Az ágyú mellett egy, a lövegcsővel párhuzamosított 7,62 mm-es SzGMT géppuska géppuska is beépítésre került, az elől és oldal 15 mm-es, hátul 10 mm-es páncélozással rendelkező toronyba.

A vízsugár hajtású rendszer segítségével akár a 10,2 km/h sebességet is elérhette a vízen.

A Minszki Traktorgyár terméke, az MTZ-50-es traktor.

Magyarországon 1968-ban kezdődött az együttműködés a Magyar Néphadsereg és a Magyar Honvédelmi Szövetség között egy, az ellenséges repülőgépek imitálására szolgáló eszköz létrehozásával kapcsolatban. Ennek a folyamatnak az egyik eredménye, az 1982-re megalkotott Meteor-2 célrepülőgép. A repülőgép indítása katapultról történt, a leszállás pedig csúszótalpra, vagy ejtőernyő segítségével történhetett.

A repülőgép orrába egy 25 cm3-es MOKI M-9 motor került beszerelésre, amely egy kéttollú légcsavart hajtott meg.

MBDA Mistral légvédelmi rakéta szállító- és tároló konténere, felette pedig a rakéta indítócsöve, sárga és barna csíkkal. Vagyis korábban éles rakétát tároltak bennük.

A képen látható Grjazev-Sipunov 30 mm-es GS-6-30A (AO-18A) (9-A-621) repülőgép-fedélzeti gépágyú a debreceni repülőtér mentesítési munkái során került elő. A fegyver ezen változatát csak a Mikojan-Gurjevics MiG-27 vadászbombázó repülőgép (32-25-ös gyártmány) különböző változataiba építették be.

A 1.878 mm hosszú gépágyú tömege 149 kg. Tűzgyorsasága 5.500-6.100 lövés/perc.

Régi idők eszközei. Predom Lucznik 1001 nagykocsis írógép, Hunor 81 C asztali számológép, Mechanikai Művek 8 kulcsos főnök-titkári telefonkészülék.

A 8x30-as távcsövek kezdetben a Szovjetunióból érkeztek, majd a 1960-tól, módosítva, alumínium vázzal a Magyar Optikai Művek (MOM) gyártotta. 39/43 M tájoló (bár a táblán 39/49 M szerepel, a tájolón a 39/43 M olvasható). A MOM által gyártott 6x30 távcső 1950-től került rendszeresítésre.

A 10x45 szögtávcsöveket, ASzT-ket az 1950-ben történt rendszeresítést követően kezdetben a Szovjetunióból vásároltuk, majd később szintén a MOM, vagyis a 41. számú hadiüzem gyártotta.

Артиллерийская стереотруба, АСТ.

11x80 légvédelmi parancsnoki távcső, TZK - труба зенитная командирскаяб, ТЗК - szintén szovjet eredetű műszer, amely 1950-től került rendszeresítésre. 1952-től szintén a MOM gyártotta licenc alapján.

A 6x22 periszkópos tüzérségi tájolóműszer, PAB-2M, (перископическая артиллерийская буссоль, ПАБ-2М), 1978-tól került rendszeresítésre. Beszerzésük a Szovjetunióból történt.

 9K72 Elbrus-M közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszer, 8S18 irányzó műszerkészletébe tartozó 1G9 - vagy 1G5 - giroteodolit, javítás közben.

GMI-2B impulzusmoderátor tetróda.

A P-35 és a P-37 rádiólokátorokban szolgált a rádióhullámok létrehozására.

Tablók a múltról.

Az Univerzális kumulatív akna, vagyis UKA-63 gyakorló változata látható a képen. Mellette az 1948-ban rendszeresített 7,62 mm-es Gyegtyarjov-féle gyalogsági golyószóró, DP (56-R-321), - 7,62-мм Дегтярёва пехотный, ДП - amelyet 1923-ban kezdett el tervezni Vaszilij Alekszejevics Gyegtyarjov. A 8,4 kilogramos fegyverhez egy 2,6 kilogramos, 47 darab 7,62x54R lőszer befogadására alkalmas dobtár tartozik. 1961-ben kezdődött a kivonása az MN-ből.

A 7,62 mm-es modernizált Kalasnyikov-féle géppuska, PKM (6P6M), - 7,62-мм модернизированный пулемёт Калашникова, ПКМ - rendszeresítése 1969-ben kezdődött el a Szovjetunióban. Magyarországon a Danuvia Központi  Szerszám- és Készülékgyár szovjet licenc alapján 1975-1980 között gyártotta. Rendszeresítése 1976-ban kezdődött el a Magyar Néphadseregben. A fegyver tömege 7,5 kg., tűzgyorsasága 250 lövés/perc.

A vitrin alján egy 7,62 mm-es Moszin-Nagant vagy 1891/30 ismétlőpuska (56-V-222) látható, amelyet 1948M 7,62 mm-es ismétlőpuska néven rendszeresítettek az MN-ben. A Lámpagyár Nemzeti Vállalat is gyártotta a fegyvert, mint ahogy, szintén licenc alapján, 1960 és 1963 között a 7,62 mm-es AK-47 gépkarabélyt, (56-A-212) amely felette látható. Felfelé haladva a 7,62 mm-es PPS-41 géppisztoly (56-A-172) következik. Ez a fegyver 1948M 7,62 mm-es PPS géppisztoly néven került rendszeresítésre. A 7,62 mm-es AMD-65 gépkarabély, vagyis az Automata Modernizált Deszantfegyver 1965-ben került rendszeresítésre. Felette a 7,62 mm-es Szimonov-féle öntöltő karabély, SzKSz (56-A-231) - 7,62-мм самозарядный карабин Симонова, СКС -, legfelül pedig az 1980-tól gyártott 7,62 mm-es AMMSz vagy AK-63D gépkarabély látható. A vitrin bal oldalán egy 7,62 mm-es 1974 mintájú Kalasnyikov-féle könnyű géppuska, RPK-74 (6P18) - 7,62-мм ручной пулемёт Калашникова обр. 1974, РПК-74  - tekinthető meg. A vitrin jobb oldalán egy 7,62 mm-es Dragunov-féle mesterlövész puska, SzVD (6V1) - 7,62-мм снайперская винтовка Драгунова - látható, amely rendszeresítésre 1977-től került sor.

Az RPG-7 kézi páncéltörő rakétavető (6G3) 1964-től került rendszeresítésre a Néphadseregben.

A Lámpagyár, majd Fegyver- és Gázkészülékgyár által gyártott 9 mm-es PA-63 pisztoly alkatrészeinek tűrésezett méreteinek, alakjának ellenőrzésére szolgáló idomszer, csapatidomszer.

A PA-63 utódjának, a 9 mm-es P9RC pisztolynak 00001 gyártási számú példánya. A típus 1996-ban került rendszeresítésre a Magyar Honvédségben, 96M P9RC elnevezéssel.

Köszönöm, hogy megnézted a blogbejegyzésemet.

A blog frissüléséről a Facebookon is értesülhetsz.